Kiváncsi lennék,életem melyik pillanatában álltam legközelebb a véletlenszerű halálhoz.Melyik pillanatban múlt csak egy másodpercen az életem.Mikor esett volna az a bizonyos virágcserép a fejemre,ha egy másodperccel elöbb sétálok arra?Mikor száguldott el a hátam mögött egy félájult,részeg,maxsebességes őrült a zebrán?Mikor volt egy örvény két méterre mellettem a Dunában,ahol épp úsztam (és megúsztam)?Voltam már dermesztően közel a halálhoz tudtomon kívül?Szeretném tudni...

 Ma volt az első tényleg hideg nap Budapesten.Annyira élveztem,mint régen a huskynk élvezhette.Kesztyü nélkül fázott a kezem.Mindenki arról panaszkodott,hogy hideg van.Januári hideg.Én meg épphogy csak kirepültem a palackomból és reméltem,hogy kicsit magamhoz tudom vonzani a hópelyheket,amelyeknek darabjai csak négyzetméterenként gazdagítotték az utcát.Kicsit közelebbkerültem Finnországhoz.Nekem a hideg nosztalgia.Olyan,mint másnak a Bambi.

 Elbeszélgettem a blogommal ma este.Elmondtam Neki,hogy el fogom hagyni.Hogy keresni fogok egy jobbat,egy csinosabbat,egy privátabbat.Szemrehányóan nézett rám:"-Jobb vagyok,mint egy tükör!A tükör csak akkor mutatja az arcodat,ha elötte állsz.Én mindenkinek a TE arcodat mutattam!Én te voltam." Én válaszoltam:"De akkor is csak egy blogkurva voltál,mindenkinek megnyitottad az oldalad,aki csak akarta!De nagyon szerettelek és meg foglak látogatni.Elköltözöm,de nem hagylak el.Életemnek egy varázslatos korszakát töltöttem veled és benned!Te olyan valóságosan a részem vagy,mint a kisujjam!Aludj hát egy darabig.Ha ismét szükségem lesz kitárt szívedre,akkor visszatérek.Ismerem magamat és nem fogok örökké Magyarországon maradni.Még rengeteget kell tapasztalnom,amíg rá jövök arra az egy mondatra ami válasz mindenre.A csillagrendszerekre,a történelemre,a szenvedésre,az egész életünkre."

 Olvastam valahol,hogy aki felfedi a TITKOT,óriási árat kell érte fizetnie.Minden ember száján pecsét van,az orrunk alatti két,függőleges vonal emlékeztet a kötelező csendre.Aki feltöri a pecsétet,annak kínszenvedés lesz az élete.

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 23:12 volt az órára írva.

 Tesco gazdaságos újévreráébredés

 Itt van ugyebár Magyarország és itt van ugyebár a magyarságtudatom.Magyarsággommal pedig hova máshova járnék,mint a minden magyar Mekkájaként tündöklő Tesco áruházba.Beleestem abba a hibába is,hogy összetársítottam a viszonylag nagy alapterülettel a kínálatot és kéksajtot (csodás neve finnül:Aura) akartam vásárolni.Aztán ahogy az ember lánya az évek alatt egyre alább rakja azt a bizonyos lécet,úgy állapodtam meg én is a kenhető Mizo márványsajtnál.Pénztárnál kipakolva a termékeket Wick figyelmeztet ,hogy már csak egy hetem van az elfogyasztására,ugyanis 2005.01.13.Én erre megnyugtatva közlöm,hogy hova izgul,majd egy év múlva lesz aktuális a probléma.És akkor megvilágosodott bennem minden.JA,2005?! (öt?!)   Úgy ám! Tehát megkésve és töredelmesen de azért Bujjék! Egyhetes lemaradással,nyelvtani hibával,őszintétlenül és hiteltelenül de azért az enyém!

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 23:20 volt az órára írva.

 Az első postom itthon.Mert ma rámszakadt a net.Kell nekem a világ a nyakamba?Örömömben nagybátyámtól kunyizott piros papírdobozos Symphonia bláz bekábít.

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 12:51 volt az órára írva.

 Megérkeztem,boldog vagyok.Semmi különös,mondhatnám.Csak minden...Tegnap meglaptoposodtam.Talán holnapra netem is nő.Mesélek majd,eleget.

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 18:10 volt az órára írva.

 Az örökre elbúcsúzás müvészete

 Örökre elbúcsúzni nem egyszerü.Mert optimista nem vagyok,nem hiszem,hogy mindenkivel fogok találkozni az életben.Biztos,hogy valakit most láttam utoljára életemben.Feltéve,ha nem jövök vissza,ezt majd otthon kell eldöntenem.

 Tegnap megcsináltuk a Good Bye partynkat a Hullo Pohjola(Örült észak) nevü szórakozóhelyen.Elötte összegyült a díszes társaság alapozni.Jó érzés töltött el,mert láttam,hogy tud egy asztalnál ülni és örülni egymásnak ennyiféle ember.Orosz,finn,nepáli,kínai,angol-indiai,magyar.Ekkor még minden zökkenömentesen haladt.Kevergettem a White Russia koktélokat a többieknek(vodka,kávélikör,tej).Szépen beittunk,aztán elindultunk a Hulloba.Ott már nehezebb állapotban voltunk,mert a többi barátunk is odajött.Még Hans Zwaga holland osztályfönök-tutorunk is,akiröl kiderült,hogy igencsak szereti az alkoholt.Beszélgetés közben már nagyon bekészültünk.Hol az emeleten táncoltunk vagy lementünk a többiekhez üldögélni.Közben megigértettem Hanssal,hogy úgy vigyázzon Foxfoxra,mint a szeme fényére söt még jobban.Kettö körül haza indult és megtörtént az elsö komolyabb búcsúzás.Amolyan kétperces ölelések voltak ezek,nagy puszikkal.Még Móniéknak is elmondta,hogy vigyázni fog  Foxra és mindent megtesz,hogy magyarországra jöhessen cserediákoskodni.Ezt elismételte nekem is,biztos meghatotta a lávstory és az,hogy most a szerelmeseknek el kell válniuk egymástól.Csak az volt a baj,hogy Hans távozása után nem tudtuk magunkat kontrollálni.Bögtünk megállíthatatlanul,részegen.Bementünk Mónival a Wc-be,bezárkóztunk egy budiba és ott folytattuk a tutulást.Szegény többiek már azt se tudták mit segítsenek nekünk,mert már egy kedves szóra is újra kezdödött minden elöször.Utána kicsit kiesett az emlékezetemböl néhány perc,csak az tudom,hogy lültem beszélgetni egy ismertetlen finn fiúval és bögtem neki.Artikulálatlanul elmondtam neki angolul,hogy már az idétlen beszédeteket(finn) is szeretem és szeretek mindenkit itt Kemiben.Meghogy már egy kicsit finn lettem,megszoktam itt és most váltanom kell megint.Ö csak nézett rám,egyszerüen nem értette de nagyon vigasztalt.Aztán Móni rám talált és elrángatott onnan.Felmentünk táncolni,az eléggé fájdalommentes volt.Aztán jött a lassúzós periódus.Mikor meghallottuk,hogy Nothing gonna change my love for you számot már egymásbaborúlva nyerítettünk a diszkó kellös közepén.Láttam az ismeretlen arcokon,hogy nem értik most miért sírunk ennyire tánc közben.Fox elmondta tízszer magyarul(!),hogy szeretlek.Hát azt hittem,meghalok,annyira meg voltam zuhanva.Úgy négy után értünk haza,és sikeresen hánytam egyet.Aztán egész éjszaka forgott a szoba.Teljesen kimerültem ebbe a nagy búcsúzkodásban.

 Ma pedig másnapos,könnyekkel küszködö,idegileg elfáradt vagyok.A lakásomban kupleráj van,egy szalmaszálat nem tettem még keresztbe.Most csomagolni kéne,takarítani,szelektálni a cuccokat itthagyandóra és elvihendöre.Holnap hazatérek.Csak az a kérdés,hogy nekem már mi jelenti azt,hogy haza.Nem tudom.Megfoghatatlan az egész.Ahol azok az emberek élnek,akiket szeretek.Ketté vagyok szakadva.Holnap indulok.Búcsúzás müvészete.

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 13:45 volt az órára írva.

 Karácsonyi keresöszó lista

 Nagy divat és végülis jó móka közzétenni a keresöszavakat,amin keresztül ráakadtak a bolgodra.De képzeljétek el azokat a figurákat akik a Googlebe ilyen és ehhez hasonlókra keresnek rá!Jó szorakozást:

 Kerepesi temetés Budapest-nem vagyok skizo és váltig állíthatom,hogy nem vagyok a Budapesti Temetkezési Vállalat hivatalos lapja.De ha segíthettem valamit a gyászban annak szívböl örülök.Esetleges nekrofilok kíméljenek.

 törpe tyúkok-Ja,értem!Ez biztos valami agrár elhivatottságú egyén csekély barkácstudással.Elnézte a Hgyan építsünk tyúkólat címü csináld magad kiadványt.Ha már az ól nem elég nagy,akkor szerzünk kisebb méretü tyúkokat.

 farkasok élete-hogy az állatos szavaknál maradjunk.Találkozni nem találkoztam velük viszont sokszor hallottam farkasüvöltéshez hasonló hangokat.A mai napig nem tudom mi volt az.Persze ez is az életük része.                                                                                                                                            

 vedelte-sajnos ez a szó is hozzám tartozik,elemi részemmé vált.Olyan befejezésekkel mint:vodkát,teqillát,ouzót.

 szex az ókorban-kellett lennie,abban biztos vagyok.Máskülönben nem biztosíható a fennmaradás.Legalábbis én nem tudok más módszert és nem is akarok.

 viking vodka-a drága,jó Viking vodka.Csak jót tudok róla mesélni.Nagy finn nemzeti ital.Úgy tartja a legenda,ha ezt iszod kinö a szakállad és a szarvad.Persze lehet,hogy csak két liter után.

 eszkimó élete-megválaszolom:fázott,fázott,fázott.A tetejébe még ostoba is volt,mert jégböl épített házat.A feleségeiket meg bedobták a közösbe,mikor valami eltévedt túristát láttak vendégül.O.K.-lehet,hogy az iglo nem hülyeség,de akkor is.

 atarax-Hangulatjavító filmtabletta.Nem ez az elsö ilyen típusú tabletta,amit teszteltem.Persze ezt folyamatosan kéne szedni,mert akkor kialakulhatna valami pozitív hatás.Így meg csak placebo jellege van.Hangulatot pedig garantáltan nem javít.

 a börtön ablakában-ha az illetö a dalszövegre volt kiváncsi,biztos csalódottan zárta be a blogomat.Ha valaki pedig a börtönéletre akart felkészülni,az sem találta meg a számítását.Genetikailag szabad vagyok.

 sárkányfüárus-nagyon büszke vagyok ám erre a szavamra.Ha beírod a Googleba,akkor csak az én blogomat adja ki.A hivatalos sárkányfüárus blog csak itt!Szeretem ezt a szót,határozottan!

 meztelen kínai lány képe-nem lány,hanem fiú.Nem itt a blogon,hanem titkosan a kamerámban.

 

 

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 15:00 volt az órára írva.

 Finn ajándékot a magyarnak,magyar ajándékot a finnek akció

 Konyhám lassan raktár jelleget kezd ölteni:ideiglenes tárolóhelye a Magyarországról Finnországra transportálódó meglepetéseknek(vagy fordítva)Lassan kész vagyok a szuvenírvásárlással de mindig eszembe jut valaki,akinek szeretnék valamit vinni.Talán nem is meséltem mekkora nagy parán voltam az elmult egy héten.Ugyanis Anyukámtól rendeltem egy boxot,telerakva tipikus magyar ajándékokkal.Ö nagyon aranyosan,idöben feladta de a csomag csak nem akart megérkezni.Már az utolsó napjaim teljes pánikban teltek,mert attól rettegtem,hogy esetleg elöbb eltávozok Kemiböl,mint ahogy a küldemény jön.De megoldódott minden,mert megkaptam az értesítést,hogy mehetek a postára,megérkezett a várva várt csomag.Okom nem volt a panaszra,mert rengeteg hungarikumot kaptam de ez is kevésnek bizonyult.Délelött kínkeservesen logisztikáztam kinek mit kellene adnom és ki minek örülhetne.Kaptam két csomag szaloncukrot is,amiböl befaltam egyet-egyet de a többit hagytam beleintegrálódni a csomagokba.

 

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 14:08 volt az órára írva.

 Minden szappanbuborékban egy hópehely

 Mennyire is szeretek vele aludni!Szokásom ódzkodni a - boldog és szerelmes vagyok-típusú postoktól,mert ez azért sokkal komplexebb,minthogy csak úgy kijelentsem a levegöbe.Soha nem merem kimondani,hogy boldog vagyok,mert azon nyomban elkezd az agyam szélsebesen rákeresni a lappangó szomorú agysejtjeimre.De tegnap este tényleg boldog voltam,csodálatos,inspiráló áramkör voltunk együtt.Ö mély álomba merült,valamit angolul beszélt.Én nem tudtam aludni a hamarosan elválás súlya alatt,ezért pizsamában kimentem blázolni a közös dohányzóba.Fentröl néztem a havas és csilivili égösorokkal belepett házakat.Aztán visszafeküdtem mellé,de akkor sem tudtam elaludni.Talán van már valami a levegöben.Már érzem az otthon sülö beigli illatát de még összemosódik az itteni sajtlevessel.Nehéz egy hét elött állok.Most nincs más választásom:aklimatizációra fel!

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 17:57 volt az órára írva.

 A nevetés és felejtés könyve

 Ha egyszer könyvvé varázsolhatnám a blogomat biztosan Kunderától plagizálnám a címet.Pont ezt:A nevetés és felejtés könyvét.Mert erröl szólt az egész.Felejtenem kellett és nevetnem sokat.Pont egy éve olvastam ezt a könyvet és elkápráztatott a szövevényessége.Máig hiszem,hogy akkor és ott ezt kellett olvasnom.Felvetödik a kérdés,hogy jól írtam-e le ennek a félév történéseit és nem vagyok megelégedve.Persze ezt inkább a napi húsz ímél helyett kezdtem el csinálni de közben átlényegült az egész.Mára megbántam,hogy mindenki tud életem minden mozzanatáról.Pont a legfontosabbakat nem írhattam le,azért mert mindenki olvassa.Legszívesebben kiegészítö titkos jegyzeteket mellékeltem volna az egészhez.Nem azért,mert nem merem vállalni az érzéseimet,mert azokat nagyon is.Csak nem akartam kiszolgáltatottá válni általatok.Most majdnem az vagyok már.Csak egy fél zokni,egy bugyi abból is a tangás fajta és talán egy kabátujj takarja meztelen szívemet.

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 11:29 volt az órára írva.

  Az én szívem sehová sem akar lenni
 
   (Vagy pontosabban menni.)És hiába fúj a hó az arcomba,hiába szállok le úgy a biciklimröl,hogy a frissen spirálozott szempilláim koromfekete helyett hófehérek.Mert egyszerüen jég lepte be öket.És már az sem zavar,hogy a finn az egy magánakvaló,zárkózott,takonyletüdözös fajta.Az sem zavar,hogy a csomagmérlegelésre kölcsönkért mérlegre váratlan felindultságomban ráálltam és az eredménytöl rögtön leizzadtam.Történt az ugyanis,hogy híztam.Persze ez általános tendencia,aki eljön északabbra annak maga a természet gondoskodik a szigetelésröl.Az én sorsomat pedig különösen szívén viseli Természetanya,mivel úgy 15 kilóval mutat most nehezebbet a mérleg,mint nyár végén.És a leggyalázatosabb az egészben,hogy észre sem vettem.Ugyanúgy beleférek a gatyáimba,nem híztam ki a ruháimat sem.Söt még csak nem is pattonak rólam a gombok,nem feszül sehol sem az anyag.Pedig azért 15 kilót nem lehet csak úgy eltakarni semilyen rafinált szabással vagy sötét darabok viselésével.Vizualizáljatok magatok elé 15 kiló krumplit.Azért abból már lehet fözni egy jó,kiadós vacsit!!!Nekem mégsem tünik fel.Amit a tavasz-nyári koplalással és rendszeres sportolással leadtam,az most visszajött a nem koplalással és a renszertelen sportolással.Jelen esetben a rendszeres  sportolás mindennapos picsafárasztó spinningedzésekböl állt.A rendszertelen pedig egyszeri uszodalátogatással a fél év alatt és mindennapos kerékpározással (mondjuk ez nem a sport kedvéért).
    És minden félreértés elkerülése miatt tartom közlendönek azt az infót,hogy kisbaba sincs a dologban.Nem lesz semmilyen imádnivaló félkinai keresztgyereketek,duguljatok el.
    A,i nagyon elkeserítö,hogy a blog kedvéért olyan szívesen leírnám,hogy milyen mókás ajándékokat vettem mindenkinek,de a meglepetés kedvéért nem írhatom le.Szombaton befagyott tengeren sétálgattam,lyukat fúrtam,lékhalásztam.De majd ezt is elmesélem egyszer.Vigyázat,vizuális dokumentumok érkezhetnek a héten az érdekelteknek!

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 17:15 volt az órára írva.

  Nagy programom van:ülök Andrew gépe elött és ö pedig dobálja nekem a Fazer csokikat,amiböl van egy tele zacskóval neki.Ez itt az élet nem ott NewYorkban.És hogy méginkább átalakuljon a blogom brazil szappanoperává,megsúgom,hogy lakótársnöm eltávozott Braziliába nyaralni.Enyém a lakás!

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 10:44 volt az órára írva.

 8 nap maradt

 Ha pedig hozzászámolom a jövö hét vasárnapot akkor kilenc.Nem sok,söt semmire sem elég.Azt reméltem,hogy a nagy lappföldi patetikus magányban majd mindenre rádöbbenek az élettel kapcsolatban de nem sikerült felállítanom bölcs életigazságokat.Nem tudom,hogy haladtam-e elöre spirituálisan.Biztos változott a szemléletem sokmindenben és remélem,hogy az alapvetö dolgokban ugyanaz maradtam.Lezártam ezt az epizódot magamban,amikor ma reggel megérkezett az ímél a magyarországi Erasmus koordinátoromtól:

"A Tempus Közalapítvány/Socrates Nemzeti Iroda évközi kiegészítő támogatás
pályázatot hirdet a már külföldön tatózkodó Erasmus hallgatók időtartam
hosszabbítására, melyet a hallgatók nevében a küldő intézménynek kell
benyújtania 2005. január 14-ig."

 Hát most elkezdhetek gondolkodni,mihez is kezdjek.Lezárjak valamit vagy folytassak?Fogalamam sincs.Megfejtéseket várom,addig én meg megyek táskát venni a hazacuccoláshoz.

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 13:36 volt az órára írva.

 Mint tollpihe Isten tenyerén

 Hogy mit érzek majdnem egy héttel a hazautazás elött?Semmit.Nem várok rá,nem félek már töle,nem remélek töle semmi eksztrát.Nem fogok hazaérni,az otthon soha nem azt jelentette,ahol áll a házunk vagy a randommechanikával hozzámrokonított "hozzátartozókat".Csak egy-két ember hiánya fáj,értük érdemes lesz eltolni hazáig a betyárbútort.Csak ez az egy hét ne lenne pluszban!!Már itt sem vagyok Finnországban,mert annyira lebeg fejem felett a hazautazás.Magyarországra sem érkeztem még meg és ki tudja,lehet hogy már soha nem érkezek meg egészen.

 Idömet ajándékvásárlással próbálom kitölteni de ez is annyira nehéz!Az örök gondolkozás,hogy kinek mit kellene vásárolni,teljesen kikészít.Már a barátokkal (majdnem) megvagyok,de hogy mit vegyek például a fent említett -nem én választottam-rokonoknak,abban tanácstalan vagyok.

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 13:49 volt az órára írva.

 Magam alatt önmagam

 Megtörtént az is,amire nem vártam.Yvette és Lucy,a szlovák csajok ma reggel hazaindultak Pozsonyba.Még este találkoztuk,odaadtam a búcsúajándékaimat,Glögit ittunk,beszélgettünk.Mikor a csajok hazamentek aludni,Mónival és Pirossal olyan nyomorultul éreztük magunkat több okból is kifolyólag,hogy minden mozdíthatót befaltunkKezdtük elöször almákkal és gyümölcsökkel,majd popcorn és Pringels csipsz következett(két rúd).A végén már szendvicseket csináltunk és franciasalátával falatoztuk be.De ma este már nem fognak átjönni a szlovák csajok,nem fogok nekik teát fözni,nem fogunk együtt nevetni.Legalábbis Finnországban biztosan nem,viszont annyi vigaszunk maradt,hogy a Bratislava-Budapest távolság nem olyan nagy,hogy örökre kellett volna búcsút mondanunk egymásnak.Ma reggel direkt felkeltünk negyed hétkor,hogy még utoljára elbúcsúzhassunk.Segítettünk levinni a csomagokat a kocsihoz.Igaz a lábam a vietnámi papucsban teljesen megfagyott és a hóval érintkezve sem váltotta ki a legjobb hatást.De legalább arra koncentráltam,hogy meg ne fagyjak és nem arra,hogy nehogy elsírjam magamat.Utána természetesen visszaaludtam,de mikor 8.30-kor újra kukorékolt a mobilom fel kellett kelnem.A Nap csak 10-11 körül kel fel,tehát a reggeleim teljes sötétségben telnek el.Viszont már 3-kor lenyugszik és ha nem vagyok elég szemfüles,úgy megyek keresztül a napjaimon,hogy nem is látok világosságot.Képtelen vagyok ehhez hozzászokni,álmos vagyok minden idöben.És most,hogy közeleg a hazautazás idöpontja már szomorú is.:(

 Pedig ma sem lett volna különösebb okom szomorkodni,hiszen ma volt az osztálykarácsony.Nem vártam töle túl sokat,de végülis nagyon jól sikerült.Finnóra elött még sokáig játszottunk olyan idióta játékokat,mint a székfoglalós vagy a maffiás.Én ezeknek nagyon örültem,mert szeretek játszani..Biztos azért,mert gyerekkoromban keveset játszottam ilyen jellegü csapatjátékokat,inkább csak olvastam vagy egyedül játszottam.Sajnos az utcánkban nem volt velem egykorú gyerek,napközis se voltam,Bonsaimacska meg mindenféle különórára járt délutánonként.De jól elfoglaltam magam egyedül is,csak aztán 17-18 éves koromra az a hátulütöje maradt,hogy megutáltam az egyedüllétet,nem szeretek egyedül lenni már 1 órára sem...Azért jó pszihológus lennék,nem?

 Visszatérve a mai napra:a további döcögös részét egy ChupaChups parfümmel(remélem otthon még nincs,mert csak azért vettem meg!),egy Atarax hangulatjavítóval és egy Dr.Pepper kólával tettem elviselhetöbbé.Utolsó Finnóránkra megérkezett a hivatalos finn tanárunk,nem tudom hol bújkált az elözö három hónapban.Talán,ha ö lett volna az elejétöl kezdve mát el tudnék nyekeregni.Így meg csak annyit tudok mondani,hogy Voi vittu(fuck).

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 17:50 volt az órára írva.

 Akar-e feljelentést tenni?-kérdezte a finn rendör tölem

 Mindent ki kell próbálni az életben egyszer.Kivéve a szifiliszt és a jódlizást.Eddig ez volt az életfilozófiám de amióta megtudtam milyen érzés kocsi által elütöttnek,-25 fokban megfagyottnak,a médiából teljesen kizártnak,biciklijét többszörösen összetörönek lenni azóta kicsit óvatossabban viszonyulok mindenhez.Aztán az is lehet,hogy csak öregszem és már nem tölt el önfeledt élvezettel,ha csak az adrenalinszintem növekedik és nem az életszinvonalam.De ahogy lenni szokott,a sors ismét kimutatta méregfogát.

Péntek reggel érkezett meg Viki és Jos(egy holland srác) Helsinkiböl.Pirossal az állomáson vártuk öket.Úgy logisztikáztunk,hogy majd én viszem Jost,mert én erösebb vagyok és strammabb bicajjal rendelkezem,ö pedig megpróbálja Vikit hazaszállítani.Az egészböl csak keserves próbálkozás lett és csak hegyen lefelé haladtunk valamennyire.Hazaérve forró teáztunk és próbáltuk kiheverni a reggeli fáradalmakat.Este pesztóvacsora volt,ami számomra különösen földfeletti érzés volt.Vacsi után pedig nekiindultunk a Mikko által szervezett buliba.Ahogy mondanom sem kell,menetrendszerüen történt minden,csak egy kicsit mi késtünk a megbeszélt helyröl.Már a hídnál tartottunk Mikkoval,mikor összeakadtunk egy férfival,aki finnül kezdett dumálni nekem.Én udvariasan közöltem,hogy sajnos nem értem mit mond.Ekkor megállt és beleboxolt a hasamba.Persze teljesen erötlenül,azt hittem ezt csak valamiféle viccböl csinálja de sajnos a következö pillanatban már Mikkora támadt,akinek hálisten sikerült a földre nyomnia az örültet.Szólt nekünk,hogy hívjuk a rendörséget.Szegény Jos próbálta megértetni angolul a rendörökkel,hol is történt az incidens de utcanevet sehol sem láttunk.Csak azt tudtuk mondani,hogy errefele van egy templom meg a temetö.Szerencsére arrajárt egy finn ember is,aki aztán anyanyelven is tájékoztatta a rendörséget,utána pedig segített lefogni a dühöngö örültet.A rendörség 5-6 perc múlva ki is ért és elvitték a verekedös pajtit,akiröl kiderült,hogy nem ez az elsö ügye az igazságszolgáltatással.Az pedig csak tetézte a hangulatunkat,hogy kiderült,hogy mentális problémákat sem nélkülöz a pasas.Szegény Mikkónak beverte a barom a fejét.A rendörbácsi elsöként Mikkót kérdezte meg,akar-e feljelentést tenni majd engem.Mindketten nemmel válaszoltunk.Szerencsére a buli hangulatára nem nyomta rá a bélyegét a támadás.Azt leszámítva,hogy Mikkónak fájt a feje nagyon jól szórakoztunk.Azt a kedvességgel,amivel körülvett ez a fiú sohasem fogom elfelejteni.Csinált nekem különbözö koktélokat,jó zenéket játszott le.Kiderült,hogy a kemény punkkülsö egy végtelenül érzö szívet takar(ú,de nagy közhelyek) ,saját gitárjátékkal és szerelmes dalokkal.Kiderült,hogy járt már Budapesten és tetszett neki.Sajnálom,hogy miért most találkoztunk egymással,mikor már féllábbal otthon vagyok.Eggyel több ember fog hiányozni,egy grammal még nehezebb lesz a szívem otthon.

 Elhatároztam,hogy Izlandra akarok menni szerencsétpróbálni.O.K.,egyértelmü:hideg,hó és miegymás kegyetlenség.De akkor is.Csakazéris.Izlandon akarok élni!Azért mert olyan elmebetegül és irracionálisan hangzik az egész.Amitöl még egy seggberugást kaptam (innen) nyugat felé:Izlandblog. Lappföldet lecserélni Izlandra,ez a teendö.

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 16:11 volt az órára írva.

 1 hét és 5 nap

 Ennyi maradt.Már csak 12 napig mondhatom el magamról,hogy Finnországban-Lappföldön élek.Valami visszavonhatatlanul befejezödik.Jó ez így,belenyugszom.Azon gondolkodom,hogyan lehetne nem túllépni a 28 kilós repülögépes súlyhatárt.Dobozoljak és postán keresztül küldjem haza vagy próbáljak mindent itthagyni,amit csak lehet.Nagyon kell erre figyelnem,mert minden egyes pluszkiló 10 Eurót(2500 Ft) jelent.És mit csináljak azzal a kb.70 kilóval(Fox),amit aztán tényleg itt kell hagynom?Megoldástalanság.Mint egy rossz szappanopera utolsó elötti része.De a végén minden megoldódik.Ott minden egyes kilóméter arra van kitalálva,hogy legyözzék.Itt nyer a fizika.1:0

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 11:01 volt az órára írva.

Cogito ergo bumm

 A minap kaptam meg azt a kritikát,hogy csúnya magyarsággal írok.Én erre meg lehajtom fejemet és elismertem a tényt.Mert az.Na nem itt a blogban,itt odafigyelek a szép beszédre.Csak úgy ímélesen.Mindig enyhe émelygéssel hallgattam az amerikás magyarok nyökögös beszédét és azt,hogy minden második magyar szó helyére bepattintanak egy angolt.Mára már megértem öket is.Nem könnyü két nyelvet felváltva használni.Sokszor már angolul jutnak eszembe a szavak,angolul kezdek gondolkodni.Söt,múlt héten álmodtam is angolul.Legalábbis tisztán emlékszem néhány angol nyelven elhangzott mondatfoszlányra.Agyam két részre szakadt és kicsit harcolnak is egymással.

 Viszont az igazán jó,hogy megértem a tévémüsorok nagy részét.Finnországban ugyanis nincs nagy divatja a szinkronizált programoknak.Ezért aztán eredeti angol nyelven nézhettem a Jóbarátokat,alul a finn felirattal.Így aztán nincs is mit csodálkozni,hogy a finn fiatalok nagy része beszél angolul.Hiszen akarva-akaratlanul is ezt hallják.Nem értem Magyarországon miért van ez a nagy szinkronmánia.Miért kell egy csodálatos müvészfilmet elrontani a szinkronszinészek egykedvü beszédével?Legalább a suliban nem azon vetélkednének a gyerekek,hogy ki hallott több csúnya szót a tegnap esti filmben.Gyorsan olvasni meg úgysem tudnak.

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 17:10 volt az órára írva.

 Egyébiránt elmehetek én valamilyen nagykövetségre leadni a voksomat december 5-én?Vagy meg leszek fosztatva szavazati jogomtól?Tavaly is ebböl volt a botrány,hogy néhány külföldi magyar kérte a szavazást,aztán öten utaztak ki többmilliós költségvetéssel.Hát akkor kerekedjenek fel,mert várom öket!!Kiváltképp,ha hoznak egy kis pálinkát.Igazából,amit Anyukám ajándéknak küldött a barátaimnak és tanáraimnak annak már a seggére vertem.Magyar szavazóbiztosokat demizsonnal Lappföldre!!!

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 16:47 volt az órára írva.

  Este jó,este jó,este mindig jó

  Sokkal jobban aggódok az otthoni életem folytatása miatt,mint amennyire nyár végén paráztam Finnországba készülödve.Akkor tudtam,hogy semmit sem veszíthetek.Az ország,városok,szeretteim tudnak várni,semmi sem végleges.Nem végleges egyik búcsuölelés,egyik istenveled sem.Viszont most a búcsúzás örökre szól,hiába igérgetünk félvilágnyi látogatásokat egymásnak.Jó itt lenni,lehetöségem is lenne maradni,mégsem teszem:feladatom van otthon.Dolgok,amiket képtelen voltam meglépni,mondatok,amiket képtelen voltam kimondani még fél éve.Valami lassan lezárul,kicsit gyorsabban mint amennyire szerettem volna de elöre nézve csak mosolygok.Tele vagyok várakozással és örömmel.Bebizonyítottam,hogyha kitalálok valamit,akkor meg van bennem az erö,hogy véghezvigyem.Felépítettem itt egy új világot és van bennem erö,hogy itthagyjam.Ezentúl mindegy hol tesz le a repülögép,a 30 kilós csomagommal,mert megvan bennem a képesség a túléléshez.A mosolyogással és élvezettel teli túléléshez.

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 17:39 volt az órára írva.

 Copycat-Móni sztorija az indiairól,a punkról és a niga Celestine jóindulatáról

"Isten szeret minket. Tegnap izgatottan vártuk, hogy Piros hazaérkezzen Tallinból, elé is mentünk, de hogyan?! Hát nem akárhogyan! Stilusosan, minden az ölünkbe hullott, ahogy illik, még a kisujjunkat sem kellett nyújtani érte. Az égbol jött. Az úgy volt, hogy a liftben lefelé mentünk, amikor éppen azon gondolkoztam, hogy milyen jó lenne egy gumipók, hogy Pira csomagját odaszögezzük a cangára. Erre lássatok csodát, a biciklimen egy gumipók volt. Nem viccelek, egészen megijedtem volna, ha elotte nem dobunk be egy hazai körtefelest. Igy hát megörültünk, és elindultunk, amikor is beszéltük, hogy én majd viszem a cuccot a bringán, Orsi pedig a tunturin Pirost fogja szállitani. Erre mi történik? Meglátjuk Celestine-t, aki az indiai spanját kisérte, és kérdezte, hogy hova megyünk. Szó szót követett, mire Celestine beközölte, hogy majd az o bringájával elmegy az indiai a pályaudvarra velünk, onnan meg Piros visszajön vele. Hihetetlen, de tényleg megtörtént mindez. Pirost tehát méltó módon, hazai szilvapálesszal fogadtuk, hangosan kurjongatva. Aztán elindultunk hazafelé, ami még viccesebbre sikeredett, mint a nyitány, mivel én haladtam Celestine biciklijével, amit egészen pontosan cha-cha-cha mozgásban tudtam csak tekerni. Ez még nem volt elég, Piros kanyarodni nem tudott, igy hát elváltak útjaink, de közben szakadtunk a röhögéstol. Egyszercsak megláttam, hogy Orsi egyik spanja, aki Mika, es néha piros, máskor kék, mikor idejöttünk, akkor meg zöld hajat viselt. Ja, most meg barna. Igazából úgy néz ki, mint akinek valami fészek van a fején. De rendes srác, o állitotta be a finn telcsimet. A lényeg, hogy ott haladt hátizsákkal, mire mi mondtuk neki, hogy elvisszük. Furcsán nézett, de ellenkezni nem mert, igy én a csomagjait vittem, Orsi meg Mikát, magát, bornadrágostul, acélbetétes, magastalpú cipostül. Elol haladtak, én mögöttük, majd Pirost is megláttuk, aki becsatlakozott a menetbe."

 Hát ez a Mikka most meghívott a pénteki házibulijába!!Jó tett helyébe jót várj..A hetem úgy fog kinézni,hogy holnap este elmegyünk az osztálytárs csajokkal egy pubtúrára,péntek reggel jönnek Vikiék Helsinkiböl,este buli.Szombat este ismét valami iszogatós party,majd vasárnap este a szlovák lányok búcsúbulija..Ha túlélem,az elismerö maileket várom a címemre.

ezt kalevala firkálta ide. Mikor is? Asszem 14:41 volt az órára írva.